Körösladány város

Adatok

Régió: Dél-Alföld
Megye: Békés megye
Lakosság: 5114 fő
Terület: 123.87 km²
Népsűrűség: 41,29 fő/km²
Rang: város
Körzet hívó: 66

Fekvése

Körösladány a Hortobágy–Berettyó–Körösök közötti síkság – Nagy-Sárrét dél-keleti szélén települt. Keresztülfolyik rajta a Sebes-Körös, amelynek erős kanyarulatait a szabályozáskor levágták. A mélyebben fekvő területeket a szabályozás előtt időszakosan víz borította. A települést Szeghalom, Bélmegyer, Mezőberény, Köröstarcsa, Gyomaendrőd és Dévaványa határolja. A település a Sebes-Körös és a 47-es főútvonal találkozásánál fekszik, a folyó egyik átkelőhelye. Debrecentől délre 93 kilométerre, míg Szegedtől keletre 133, Békéscsabától északra 39 kilométerre található. Kellemes pihenőhelynek ígérkezik a háborítatlan folyópart. A körösladányiak magyaros vendégszeretettel várják az ideérkezőket. A településről könnyen megközelíthető a Vésztő-Mágor-pusztai Történelmi Emlékhely, a Csolt-monostorral, a dévaványai túzokrezervátum és ecsegfalvi-puszták, illetve Gyomaendrőd a gyógyfürdőjével, a Soczó Motormúzeummal, a Kner Nyomdaipari Múzeummal, a Füzesgyarmati Hotel Gara és Gyógyfűrdő, valamint a Bélmegyeri Fás-puszta.

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 127-es számú (Körösnagyharsány–Vésztő–Dévaványa–Gyoma) vonalán érhető el. A vasútállomás Kéthalom és Szeghalom között található.

Közúton: 47. sz. főút, 5205., 4232. sz. közutak

Története

A mai Körösladány határterülete felett vonult át az a történelmi idő, amely bőséges nyomot hagyott maga után ezen a területen is. Vegyük most ezeket sorra határrészenként az ABC sorrendjében.

Bikeri A falutól Dél-keletre eső határrész, ahol 9 lelőhely található.
Kengyelköz A Bikeri-határrész szomszédságában, de tőle nyugatra terül el. Itt 7 lelőhelyet tártak fel a régészek.
Kihí-sziget A Kihí határrész-névhez a „sziget” szót a régészek használták, mert a határrésznek ilyen neve sohasem volt, csak „sziget” szó nélkül Kihí. A Sebes-Körös folyó hajdani patkóalakú kanyarulatában elterülő határrész a leletekben gazdag határrészek közzé tartozik.
Kerek-Tó A településtől nyugatra helyezkedik el a Folyás-ér keleti partján. A lelőhelyek is a Folyás-ér keleti partján, a Gyoma-Körösladány műút közelében találhatók.
Korhány A falutól nyugatra áll, de azzal közvetlenül határos. Lelőhelyekben és leletekben gazdag terület.
Körtvélyes E határrész déli peremén egy magas érparton, nagy kiterjedésű területen a Körös-kultúraba (i.e. 5000-4000-ig) sorolható.
Nádor-ér Nándor-ér vagy ahogy a ladányiak mondják "nadorér" elég kicsi határterülete Körösladánynak. Valójában a vasút és a Sebes-Körös közötti területe kell érteni alatta. A vasút és 47. számú főút közötti területrész neve régebben "Kuruttyoló" volt. Mára ez a név kiveszett a köztudatból (a hivatalosból is) és a műúttól a Sebes-Körösig nyúló terület neve "nadorér".

Több mint 900 éves település, mely történelme során több alkalommal is elpusztult háború, tűzvész, vagy árvíz következtében.

Először a Zásti apátság 1067-ből származó okirata Nadan néven, mint pagust említi. Nadan nádasgátat jelent. Még régebben római őrség erődítménye lehetett, mert a Kihi szigetnek, kertnek nevezett részén római sírt találtak, Constantinusz (Kr.u. 306 – 337) császár aranypénzeivel. 1125 körül falut alapítanak a letelepedett besenyők, nem sokkal ezután egy fatemplomot kezdenek el építeni.

1222-ben a Váradi Regestrum azonban már mint pappal is rendelkező falut jegyzi, Nadan, Ladan illetve Keresnadan néven. A község 1220-tól 500 éven keresztül a Nadányi-család uradalma volt.

1370-ben a Nadányiak megépítik az első kőtemplomot. 1460 körül elkészül a Nadányiak kastélya.

1514. május 20-án Dózsa György serege átvonul a falun. 1530-ban a falu áttér a református hitre. Három évvel később Petrovics Péter három héten át tanácskozott itt Kelet-Magyarország főuraival Nagyvárad bevételéről. 1552 januárjában a tiszántúli protestáns papok itt tartják zsinatukat. Négy év múlva a falu behódol a törököknek.

1699-ben Nadányi János telepeseket hoz a faluba. 1705 és 1709 között Károlyi Sándor több alkalommal Körösladányban táborozik. 1720-ban a Nadányiak elvesztik körösladányi birtokaikat. 1749-ben felépül az első önálló református iskolaépület.

1790-től 1840-ig a Sárrét hivatalos központja lett. Református templomát 1776-ban, katolikus templomát 1822-ben építtették. Itt található a Wenckheim-család kastélya (1805) és a család kriptája (1830).

1805-ben az első állandó fahídat áthelyezik. A következő évtizedben megépül a Wenckheim-kastély (1813) és a római katolikus iskola (1816). 1821. április 5-én a falut felperzseli a tűzvész. A következő évben elkészül a római katolikus templom. 1847. június 10-én Petőfi Sándor megszállt Körösladányban. Szeptember 19-én megalakul a vízszabályozó társaság. 1848. július 9-én harminckilenc fő jelentkezik a nemzetőrségbe.

1865-ben az első gőzmalom üzembeállítják. 1866. október 1-én megnyitják az első óvodát. 1872. június 5-én átadják a községházát. 1881-ben átvíz pusztít a faluban. Négy év múlva a település megrendezi első vásárját. 1887-ben elkészül a „Szegények Menháza”. 1891. június 25-én megérkezik a vasút. Két év múlva elkészül a község első vashídja. Ez év decemberében megépítik a falu első szilárd burkolatú útját (291 m).

1903-ban két artézi kutat furatnak a faluban. A következő évben 388 darab házhelyet mérnek ki a Tenkér-parton (Újladány). Majd elkészül a község első betonjárdája. 1918-ban Bartók Béla népdalt gyűjt a faluban. 1927-ben a községben megkezdődik az áramszolgáltatás és az első filmszínház.

1940-ben Újladányban felépül három, típusterv alapján készült ház. 1942-ben Oncsán felépül (téglából) 16 ház. 1944. október 6-án átvonul a front a falun. Fehér Lajos katolikus plébános karakán kiállásával megmenti a hídat a felrobbantástól. 1945-ben megkezdődik a földosztás. Egy év múlva megtörténik a villamosítás és nemsokárra tömegessé válik a „Néprádió” a faluban. 1948-ban gépállomást telepítenek a faluba. Augusztus 1-jén államosítják az iskolákat.

1960. november 7-én elkészül a Művelődési Ház. Két év múlva elkészülnek a Gépállomás összkomfortos szolgálati lakásai. 1967-ben A faluban általánossá válik a televízió. 1970. június 2-án elkészül a törpevízmű. Két hét múlva kitelepítik a lakosságot árvízveszély miatt. 1977. december 9-én Átadják a Sebes-Körösön épült duzzasztóművet. 1979. december 20-án Átadják az új, vasbeton szerkezetű hidat. 1985-ben megnyílik a Helytörténeti Gyűjtemény.

1994-ben megérkezik a faluba a vezetékes gáz. 1996-ban általánossá válik a faluban a vezetékes telefon. Még ebben az évben a Henkel letelepül Körösladányban. 2003. augusztus 14-én átadják a református szeretetotthont. 2003. október 31-én Üzembe állítják a fedett szennyvízcsatorna I. ütemét. 2007. július 1-jén a település városi rangra emelkedett.

Nevezetességei

Csörsz árka ma is jól kivehető, négy kilométer hosszú Körös-menti sánc, (352) körül épülhetett
református templom (1776),
Wenckheim-család kastélya (1805) – ma általános iskola,
katolikus templom (1822),
Wenckheim-család kriptája (1830),
I. Világháborús emlékmű – Hősök szobra avatás: 1929. május 5.,
Tüköry Lajos emlékmű (1956),
Sebes-Körösi Duzzasztómű (1977)
II. Világháborús emlékmű,
helytörténeti gyűjtemény – falumúzeum (2003),
56-os emlékmű (2006),

Körösnadányi Nadányi Társaság
Körös Művészeti Egyesület
- Körösladányi Népdalkör (1991)
- Körösladányi "CUHÁRÉ" Citerazenekar (1978)

A település híres szülöttei

Wenckheim Béla (1811 – 1879) politikus, miniszterelnök (1875. március 2. – 1875. október 20.)
Tüköry Lajos (1830 – 1860), az olasz szabadságharc hőse,
Lengyel Béla (1844 – 1913) kémikus, az MTA tagja (1876). 1900-1905 között ő foglalkozott Magyarországon először a radioaktivitás jelenségeinek vizsgálatával.
Kiss István (1857 – 1902) épitész.

A település neves lakosai – kik nem itt születtek

Dr. Asztalos Miklós (1899–1986) író

A községről szóló irodalmi művek

Petőfi Sándor: PUSZTA FÖLD EZ, AHOL MOST JÁROK... (Körösladány; 1847. június 10-én)[1]
Arany János: A HAMIS TANÚ (1852.)[2]
Asztalos Domonkos: Sebes-körös ladányi partján (Budapest; 1951. augusztus 30.)
Néprajz, értékek – Körösladánnyal kapcsolatos mondák és legendák – [3]

Körösladányt bemutató könyvek

Bíró Ferenc: Körösladány helynevei
Dr. Asztalos Miklós: A körösladányi árvízi napok
D. Nagy András: A Wenckheim család és leszármazottai
Kiszely Jánosné: Körösladányi fehérhímzések
Kazinczy István: Nadány
Vágvölgyi Mihály: Körösladány képekben
Papp Lajos: Közterületek nevének eredete
Kazinczy István: Körösladány a reformáció idején
Kazinczy István: Körösladány szülötte, Tüköry Lajos, 1830-1860. A magyar szabadságharc fõhadnagya, a törökországi emigráció õrnagya, az olasz egyesítés mártír ezredese (Körösladányi Önkormányzati Hivatal, 2005) ISBN: 963218808X

Külső hívatkozás

http://www.korosladany.hu
http://w3.enternet.hu/aa194545/hirmondo/
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára/L./Körös-Ladány[4]

Következő községek

További községek